Kassák Lajos 1887 Érsekújvár - 1967 Budapest

1887-ben született Érsekújvárott, apja szlovák származású Kassák István patikaszolga, anyja Istenes Erzsébet parasztlány volt. Szülei az érsekújvári katolikus gimnáziumba iratták be, de ? ker?lte az iskolát. 1899-ben a gimnázium els? osztályát három elégtelennel fejezte be: megbukott matekból, magyarból és latinból. Apja feladta a további kisérletezést, így lakatos inas lett, és Szporni Gábor m?helyébe ker?lt. 1903-ban segédi bizonyítványt kapott, majd Gy?rben dolgozott. 17 évesen anyjával és hugával Pestre költözött.
Er?s egyéniségének, az új ismeretek iránt megnyílvánuló rendkívüli fogékonyságának is köszönhette, hogy az elnyomott osztályok sivár életéb?l teljesen öner?vel, a m?vel?dési intézményeket kiker?lve tudta megát felküzdeni a magas kultúrába. A munkásmozgalom gyorsította öntudatra ébredését. Nem csak anyagi, hanem szellemi kiszolgáltatottságot is érzett és ez utóbbin úgy próbált úrrá lenni, hogy tollat fogott. M?kedvel?ként indúlt, a magyar költészet hagyományát csak fokozatosan ismerte meg. Úgyszólván az ABC-nél kezdte a versírást, de hihetetlen?l gyorsan fejl?dött. El?ször Pet?fi költeményeinek átírásával kisérletezett, kedvenc m?ve az Apostol volt, majd Berzsenyi munkáit tanulmányozta.
- Egy ember élete 1927-1935. Önéletrajzi m?ve.
A magyar költ?k tanulmányozása után a A Holnap cím? verses könyv változtatta meg költészetét. Az újságokban is ennek a gyüjteménynek szerz?it?l keresett verseket. Kassák életében nem engedte meg összegyüjteni a XX. század els? évtizedévében írt zsengéit.
- Összes versei 1970. Post-humus kiadás. Az említett versek függelékben olvashatók. E korai m?vek Csizmadia Sándor hatását mutatják.
Kemény elszántsággal küzdötte fel magát az irodalmi életbe. Vasmunkásként különbö? gyárakban és üzemekben dolgozott, de csak rövid ideig.
- Játék - Élet 1909-1915 között írt verseit gy?jtötte össze benne. Többségük már megjelent folyóiratokban is. Ady, Juhász, Babits utánozása érezhet? egyes sorokban, s néhány szövek Kassák középs?, az avangardtól elforuló korszakának világát, a békés életképek hangnemét el?legezi. 1915-ben hátatfordított kötetének, az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy nem engedi nyomdakész kötetének megjelenését. Évtizedek múlva, 80. születésnapján a lapszerkeszt?k közölni akartak szonettjeib?l, de a magyar szabadvers megteremt?je kitért ajánlatuk el?l. "Nem szeretem, ha az emberek pelenkában mutogatják magukat." Igy Játék - Élet kötete csak a költ? halála után jelenhetett meg.
Kassák rendkív?l gyors m?vészi fejl?désének oka, hogy nagyon szigorú mércével mérte saját tevékenységét. Már fiatal korában felismerte a m?vészet önelv?ségét : úgy vélte, hogy a m?alkotás els?sorban nem kifejez?je, hanem része a társadalmi valóságnak, nem tükör, hanem tett, önálló tevékenység. A munkásosztály társadalmi forradalmával egyid?ben akart végrehajtani m?vészi forradalmat. A dolgozó osztályok korabeli m?veltségét nem vette figyelembe, mert úgy fogta fel : A szabadság hiánya, a társadalmi elnyomás szellemi visszamaradottságot is maga után von. M?veivel a munkás rétegnek kívánta megmutatni a felemelkedés útját. Demokratikus m?vészeteszményt vallott, le akarta rombolni a magas és a népszer? m?vészet közötti határokat, nemzetközi költ?i nyelv kialakítására törekedett. Ez a célkit?zése találkozott az 1910-es években kibontakozó avangard irányzatokkal:  expresszionizmussal, futurizmussal, dadaizmussal, szürrealizmussal, konstruktivizmussal. Irodalmunkban nincs még egy olyan alkotó, akinek munkásága annyira elválaszthatatlan lenne ezekt?l a mozgalmaktól, mint az Övé. Az avangard mozgalmat Párizsban ismerte meg. 1909 tavaszán csomagok nélkül, 83 krajcárral indúlt útnak egy Gödrös nev? faszobrásszal. Pozsonyig hajóval, majd gyalog folytatták az utat, Ausztrián, Németországon, Belgiumon kereszt?l csavarogtak és Gödröst közben egy új társ Szittya Emil váltotta fel. 1910-ben a párizsi magyar követség visszatoloncolta ?ket hazájukba. Bizonyosan nem tudható mennyit látott Kassák az avangard fiatalok m?vészetéb?l. Az viszont kétségtelen, hogy ekkor alakította ki a polgári m?vészt?l mer?ben különböz?, kultrális intézményekt?l független alkotó eszményét.
Hazatérve lázas munkába fogott. Rövid prózai m?vei jelennek meg.
- Életsiratás 1912.
- Isten báránykái 1914. Három egyfelvonásosból áll. Maeterlinck franciáúl író belga szimbólista költ? hatására írja, akivel barátságot is köt.
- Misilló királysága 1914. Csak 1918-ban adják ki regény formájában. Sem a naturalizmust, sem az expresszionizmust nem fejleszti tovább.
Verseskönyvvel csak akkor jelentkezett, amikor már önálló költ?i nyelve volt. Fejl?dését segítette a világháború kitörése. A magyar avangard történetét 1915-t?l számíthatjuk.
- Eposz Wagner maszkjában 1915. Kassák els? verseskötete, mely saját folyóiratában A Tett-ben jelent meg. Az Eposzban a háború egyetemes emberi - társadalmi következményeire hívta fel a figyelmet. Egyszerre nézett vissza és el?re : egy világvégét álapította meg, és egy másik jövetelét jósolta. A háborút egyértelm?en elutasította. Az avangard írásmódjának kialakításával és a mozgalom hazai szervez?jeként való fellépésével a Nyugat egész m?vészetszemléletét kérdésessé tette, ezért érthet?, hogy a Nyugat vezet?i köz?l sokan ellenszenvvel fogadták ezt a mindössze 13 költeményb?l álló versgyüjteményt. ( Ady állítólag földhözvágta Kassák Eposzának nek ajánlott példányát, Babits pedig a Nyugatban "A futuristák legüresebb küls?ségeinek esetlen utánozásának" nevezte Kassák költészetét. Egyed?l Kosztolányi és Szabó Dezs? méltatta a versfüzetet. ). Kosztolányi után az utókor is expresszionistának nevezi az Eposzt, hiszen a háború borzalmairól festett körképet, experesszionista igeformák emelik a látomás szintjére. Kassák lírai énje már közösségi egyén.
- Mesteremberek 1914. A Tett harmadik számában csak egy évvel kés?bb jelenik meg.
- Az izmusok története. Csak halála után 1972-ben adják ki, s el?z? költeménye fogadtatásáról ír benne. "Az emberek nem tudják, hogyan kell az ilyen kéziratot olvasni." A vers szabadvers (Czóbel Minka: Maya cím? verse). Az Eposzban olykor még kisértenek a szecesszióra jellemz? képelemek : metaforikus értelmez?k, appoziciók, és az elégikus hangnem. A Mesteremberek mutatja el?sz?r, hogy Kassák levetk?zte a századforduló stil-romantikáját. A hangvétel pátosza Whitman verseit idézi. Mig az olasz futuristák némelyike a háborúnak, a rombalás pátoszát hírdette addig Kassák jóslata a rombolás utáni éítésre vonatkozik. Az expresszionista Kassák-nak a himnikus óda a jellemz? m?faja.
- Örömhöz cím? költemény. A m?vésznek a magyar irodalomban újszer? eszményét fogalmazza meg, az egyéni látnok helyébe a közösségi alkotás prófétáját