A Szigeti veszedelem
Az eposz Szigetvár 1566-os ostromát, a várvédők, elsősorban a költő dédapjának, Zrínyi Miklósnak hősies küzdelmét és halálát, a török felett aratott győzelmét mondja el.
A mű előtti bevezető egy költői toposz. Az eposzban valóságos események keverednek csodás elemekkel. A mű valóságos forrásai Istvánffy és Zsámboki históriái voltak. A szerelmi és vitézi téma összeférnek egymással.
Eposz jellemzői:
- a hősök természetfelettiiek
- ismétlődő jelenetek
- istenek beavatkozása
- kötött, verses formájú
- a hősök tettei befolyásolják egy nép sorsát
Eposzi stílusi kellékek:
- hasonlatok
- állandó jelzők
- segélykérés (invokáció)
- "in medias res" kezdés
- tárgymegjelölés (propozíció)
- seregszemle (emmeráció)
A mű előzményei, mintái:
- Tasso: A megszabadított Jeruzsálem
- Homérosz eposzai
- Vergilius művei
- Marino művei
- XVI. sz-i Históriás énekek (Tinódi Lantos Sebestyén)
- Balassi vitézi költészete
Alapkoncepció (elképzelés):
A magyarság bűnei miatt Isten a törököt küldi az ország elpusztítására. A szigeti védőkkel szemben a török tehetetlen, mert ők ellenpéldái a bűnös magyarságnak. A hősies erényeket, a hazaszeretetet testesítik meg. A török csak formálisan győz, az erkölcsi győzelem a védőké.
A magyarság bűnei:
- vallási viszálykodás
- az erények hiánya
- fejetlenség, zűrzavar
- katonai tudatlanság
- engedetlenség
Az eposz szerkezete:
- az eposz cselekménye 3 szálból indul el: - isteni elhatározás
- Arszlán budai pasa Palotai kalandja
- Zrínyi imája
- Zrínyi siklósi kalandja felbőszíti a szultánt, ezért ő Szigetvár ellen indul seregével.
- Hosszadalmas előkészítés (expozíció)
oka: az aránytalan erők kiegyenlítése
módjai: - a 6. énekig a törökök csak vereséget szenvednek
- a két seregszemle
- A főcselekmény (7-13): A vár ostroma.
- A cselekmény tetőpontja: egyetlen hatalmas ostrom a 10. énekben.
- Epizódok (barokk sajátosság, a változatosságot szolgálta):
1.epizód: Juranics és Radivoj kalandja
2.epizód: Delimán és Cumilla szerelmi epizódja
3.epizód: Borbála (a hitvesi hűség példája)
4.epizód: Török haditanácsok (8,13)
5.epizód: Demirhám és Deli Vid háromszoros párharca (8,11,15)
A véletlen szerepe: az elfogott galambposta
A végkifejlet (14,15):
Zrínyi fény-árnyék technikát használt.
A sötét oldal: Alderán a török varázsló felidézi az alvilági szellemeket.
A fény oldala: isteni kegyelem.
Ezt követi az utolsó harc, majd a mennyei seregek ellentámadása, megdicsőülés.
A barokk realizmus: a részletek valósághű bemutatása.
Szerepe: egyensúly legyen a csodás elemek valós látszatánál.
A monumentális barokk szerkesztés kettős követelménye:
- látomásos elemekkel az olvasó képzeletét a realitás határain túlragadja
- a reális ábrázolásmóddal viszont végig megtartja a valóság illúziójában
A mű verselése: 4-es rímű, 12-ős.
|