Életút:
Madách Imre 1823-ban született Alsósztregován, Nógrád megyében, nagyon elõkelõ katolikus család fiaként. A Madách-család a megye legelõkelõbb birtokos családjai közé tartozik. Atyját korán elveszti, anyja befolyása alatt áll egész életében.
Madách neveltetése fényûzés, pazarlás nélkül megy végbe. 1838-tól Pesten tanul az egyetemen, már ekkoriban próbálkozik a költészettel, de az ország irodalmi élete nem vesz róla tudomást. 1843-tól Nógrád megye tiszteletbeli aljegyzõje, élénk politikai és társadalmi életet él megyéjében. 1845-ben feleségül veszi Fráter Erzsébetet, anyja és barátai ellenzése dacára. A házasság nem szerencsés.
Madách nem vesz részt a szabadságharcban betegsége miatt, de élete végéig Kossuth híve maradt. 1852-ben bebörtönzik és egy évet fogságban tölt, mert egy politikai menekültnek menedéket adott. Közben feleségének hûsége megingott. 1854-ben elküldi feleségét, teljesen magányba húzódik. Ekkor már súlyosan beteg volt, korának orvosai nem tudtak megbirkózni a tuberkulotikus szívbajnak mondott kórral.
1861-ben országgyûlési képviselõnek választják, ettõl kezdve ismét tevékenyen részt vesz a kor politikai és irodalmi életében egészen 1864-ben bekövetkezett haláláig.

Mûvek:
1840: Lantvirágok (líra)
1843-45 között írt drámái:
Commodus, Nápolyi Endre, Férfi és nõ,
Csák végnapjai, Mária királynõ, Csak tréfa
1859: A civilizátor (vígjáték)
1859-60: Az ember tragédiája (dráma)
1860: Mózes (dráma)
A Madách-önéletrajz Szerb Antal A magyar irodalomtörténet c. mûve, illetve Sõtér István ismertetõje (Madách: Az ember tragédiája, Hungaroton, 1978) alapján készült.